Az elmúlt időszakban a gyermekbarát, illetve gyermekközpontú igazságszolgáltatás kérdése a nemzetközi figyelem középpontjába került. A civil szervezetek évek óta folyamatosan hallatják hangjukat annak érdekében, hogy a különböző hatósági eljárásokban fokozottabb figyelmet fordítsanak a gyermekek speciális igényeire. Egy ilyen eljárásban akár olyan nagy horderejű döntés is születhet, mely a gyerek további életét alapvetően határozza meg: elég egy gyermek-elhelyezési perre vagy egy bántalmazás miatt indult büntetőeljárásra gondolnunk.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy a gyermek az eljárás minden szakaszában értse: mi történik vele, cselekedeteinek mik a következményei, és éreznie kell, hogy véleményét kellő súllyal veszik figyelembe a hatóságok.

Magyarország európai uniós elnöksége alatt 2011. február 15-én az Európai Bizottság kihirdette a gyermekjogok érvényesítésére vonatkozó uniós ütemtervet. Ebben az ütemtervben egy sor olyan intézkedést fogalmaztak meg, melyek további lényeges tartalommal szolgálhatnak a gyermekek jólétét és biztonságát szavatoló szakpolitikák számára. Az egyik legfontosabb ilyen intézkedés az igazságszolgáltatás gyermekbarát jellegének erősítése. Ennek érdekében elő kívánják mozdítani a sértettek jogairól szóló irányelvjavaslat tárgyalását, amely erősíti a veszélyeztetett sértettek – köztük a gyermekek – védelmének szintjét, valamint az Európa Tanács gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló 2010. november 17-i iránymutatásának alkalmazását is.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Gyermekbarát Igazságszolgáltatásról szóló iránymutatása azt a célt szolgálja, hogy a gyermek helyének, szerepének, nézeteinek, valamint szükségleteinek figyelembe vétele nagyobb hangsúlyt kapjon a bírósági eljárások alatt, azokat megelőzően, illetve az ügy lezárulása után is. Az iránymutatás a gyermekbarát igazságszolgáltatást olyan igazságszolgáltatási rendszerként írja le, mely biztosítja a gyermekek jogainak védelmét, azok tiszteletben tartását és érvényesülését. Teszi mindezt úgy, hogy közben figyelembe veszi a gyermek legfőbb érdekeit, a jogállamiság követelményeit, a magán- és családi élet, valamint az emberi méltóság tiszteletben tartását, illetve a diszkrimináció tilalmának elvét. Az iránymutatás tehát alapkövetelményként határozza meg a gyermek jogait, melyek a teljesség igénye nélkül a következők: a tájékoztatáshoz való jog, a részvételhez való jog, a véleménynyilvánításhoz való jog, minden őt érintő kérdésben meghallgatásához, valamint véleményének figyelembe vételéhez való jog (korára, érettségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel), a képviselethez, valamint a segítségnyújtáshoz való jog.

Ezeket a jogokat az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el, és a Gyermek Jogairól Szóló Egyezményben deklarálta, melyet hazánk az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki.

Fontos szem előtt tartanunk, hogy egy gyermek az igazságszolgáltatásban is gyermek marad, vagyis különleges védelemre van szüksége: ügyét kellő empátiával és tisztelettel kell megközelítenünk. Ennek következtében 2012-ben a KIM meghirdette a Gyermekbarát igazságszolgáltatás évét, majd a kezdeményezést tovább folytatva 2013-ban és 2014-ben a Gyermekáldozatok védelmének érdekében számos programot indított a megelőzés jegyében.