Az Országgyűlés decemberben elfogadta a Második Gyermekbarát Törvénycsomagot. Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló jogszabályt a kormány nevében a közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek 2013 novemberében. A tervezet zárószavazására 2013. december 17-én került sor. A 2013. évi CCXLV. törvény rendelkezéseinek többsége már az idei év folyamán hatályba lép.

A törvénycsomag a gyermekek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva nagyszámú jogszabályt módosít (többek között: a munka törvénykönyvét, a közalkalmazottak jogállásáról és a közszolgálati tisztviselőkről, a büntetőeljárásról, a szabálysértésekről, az elektronikus hírközlésről szóló, és a nemzeti köznevelésről szóló törvényt).
A Törvénycsomag három fő célja:

1. Gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményeket elkövetők kizárása - az alkotmányos szempontok figyelembevételével - a gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységek végzéséből


• Foglalkozástól eltiltás szabályainak pontosítása
Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló törvény elfogadásával a gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményeket elkövetők a jelenleginél szélesebb körben kerülnek kizárásra a gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységek végzéséből. Lényeges újítás, hogy a büntetlen előélet igazolását célzó hatósági erkölcsi bizonyítványban – az erre irányuló kérelem nélkül is – megjelenik minden olyan a hatályba lépést követően elkövetett bűncselekmény alapján történő foglalkozásától vagy tevékenységtől eltiltás, amelyben a kérelmező tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, vagy ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna, illetve általában minden olyan tevékenységtől eltiltás, amelynek a kérelmező a hatálya alatt áll.


• Az elévülési szabályok módosítása a gyermekek fokozott védelme érdekében
A gyermekek sérelmére történő elkövetés esetén az elévülésre speciális, az általánoshoz képest szigorúbb szabályok vonatkoznak 2012 júniusa óta, a módosítás ezt a speciális elévülési időt tovább hosszabbította. Eszerint nem az általános elévülési idő hosszabbodik meg egységesen valamennyi, a Büntető törvénykönyv 26. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény esetén a sértett 23 éves koráig, hanem az elévülési idő nyugvására kerül sor addig az időig, amíg a sértett nagykorúvá nem válik. Ezt követően kezdődik az elévülés, amelynek ideje az elkövetett cselekmény büntetési tételéhez igazodik. Ez a módosítás lehetőséget nyújt arra, hogy a sértett, ha korábban korából, helyzetéből adódóan nem volt lehetősége a feljelentés megtételére, akkor ezt később, akár évek múltán is, nagykorúvá válását követően megtehesse.

2. A megelőző pártfogás jogintézményének bevezetése

A törvény új jogintézményként vezeti be a megelőző pártfogást, amely a bűnelkövetést közvetlenül követő, hatékony beavatkozással csökkentené a kiskorú elkövetők bűnismétlésének kockázatát. A megelőző pártfogás egy, a jelenleg alkalmazandó pártfogó felügyeletnél korábbi időszakban megvalósuló támogató beavatkozást tenne lehetővé gyermek- és fiatalkorú elkövetők esetében, arra a szakmai felismerésre alapozva, hogy  bűncselekmény elkövetése esetén  a minél korábbi időpontban történő beavatkozás a leghatékonyabb, különösen fiatal korban. A jogintézmény az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem kooperációjával valósult meg, segítséget nyújtva a fiatalnak a társadalomba történő beilleszkedéshez. A megelőző pártfogás kiemelendő tulajdonsága, hogy az nem a büntetőeljárás elsődleges funkciójához kapcsolódna, hanem a gyermekek mindenekfelett álló érdekének figyelembevételével a személyre szabott megelőzésre helyezné a hangsúlyt. A törvény ezen része módosította a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a büntetőeljárásról, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényeket, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet. A szabályozás – annak várható költségvetési kihatásaira (személyi és infrastrukturális fejlesztési igények, képzések, bűnözési kockázati értékelés rendszerének kialakítása, tesztek, protokollok kidolgozása, stb.) figyelemmel – 2014. július 1-jén lépne hatályba.

3. A gyermekekre az interneten leselkedő veszélyek elleni fellépés („gyermekbarát internet”)

• Gyermekek által hozzáférhető internet-tartalom szűrhetővé tétele
A törvénymódosítás lényege, hogy a kiskorúak ne csak otthon, hanem az általuk gyakran használt nyilvános könyvtári számítógépes terminálokon se férhessenek hozzá a számukra káros, jogellenes tartalmakhoz. Ennek biztosítására indokolt olyan szűrőszoftverek használatának kötelezővé tétele a nyilvános könyvtárak számára, amely biztosítja a kiskorúak lelki, testi és értelmi fejlődésének védelmét a nyilvános könyvtárakban történő internetezés során. Tekintettel arra, hogy a megfelelő szoftverek beszerzése és üzembe helyezése idő vesz igénybe, így indokolt a vonatkozó rendelkezések halasztott hatályú kihirdetése.
Az internethozzáférés-szolgáltatást nyújtó szolgáltató köteles lesz a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható szoftverek elérhetőségére és használatára vonatkozó közérdekű tájékoztatót összeállítani, a tájékoztatót internetes honlapján közzétenni, a közzétételről és annak elérhetőségéről negyedévente az előfizetőt értesíteni. A törvény azt is előírja, hogy az internet hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen használható szoftver ingyenes letölthetőségét biztosítani a honlapján.
 A törvény értelmében a nemzeti köznevelési törvény a jövőben a tanuló jogává teszi, hogy igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, és lelki, testi, értelmi fejlődését elősegítő védelemben részesüljön a közoktatási intézmény által biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés során.


 A korhatár játékszoftvereken történő feltűntetése  
A törvénymódosítás lényege, hogy a kiskorúak védelme érdekében a Magyarországon forgalomba hozott játékszoftvereken is kötelező legyen a figyelmeztetés feltüntetése a 18 éven aluliak számára nem ajánlott tartalmakat közvetítő játékszoftverek esetén. Az előírások betartásának vizsgálata tekintetében – a fogyasztóvédelmi törvény egyéb, tizennyolc év alatti személyekre vonatkozó rendelkezéseihez hasonlóan – az ellenőrzési jogkört a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság gyakorolja.
• Értesítési és eltávolítási eljárás normaszövegben való megjelenítése a gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében
A törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a kiskorú, illetve a kiskorú jogosultak törvényes képviselői még a polgári peres, vagy a büntetőeljárás előtt vagy helyett, hatékony módon léphessenek fel a kiskorúak jogainak védelme érdekében. A szolgáltatónak a gyors vitarendezés érdekében 3 munkanap helyett 1 munkanap alatt kell az érintett igénybe vevőt tájékoztatnia a jogosult, illetve törvényes képviselőjének kérelméről, illetve az információ hozzáférhetetlenné tételéről. A hozzáférhetetlenné tételt nem csak a bíróság ideiglenes intézkedést elrendelő határozatára kell végrehajtani, hanem akkor is, ha a jogosult, illetve törvényes képviselője igazolja, hogy feljelentésére az adott ügyben nyomozást rendeltek el.
A kiskorú vagy a törvényes képviselője részére a törvénymódosítás biztosítja azt a lehetőséget, hogy a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztalhoz forduljon az értesítési-eltávolítási eljárás szabályainak szolgáltató általi megsértése esetén.


• A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal intézményesítése
A törvénymódosítás alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tanácsadó testületeként létrejön a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal, amely a kiskorúak védelmét célzó jogszabályi előírások hatékony érvényesítését, továbbá a médiatudatosság növelését kívánja elősegíteni, támogatni. A testület felállításával, működésével kapcsolatos feladatokat a Hatóság látja el. A Kerekasztal állásfoglalások, ajánlások kibocsátására kap felhatalmazást, amely e téren szintén hatékony eszköznek minősül a szolgáltatók jogkövető magatartásra ösztönzésére. A testület évente beszámol az előző éves tevékenységről az elnök és a tagok feletti kinevezési jogkört gyakorló Hatóság elnökének.
A Kerekasztal két tagját az informatikáért felelős miniszter jelöli.