A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkötelezett a gyermeki jogok széles körű érvényesítése és megerősítése mellett, és kiemelt feladatának tartja, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekét az igazságszolgáltatás területén is érvényesítse. Az érintett korcsoportok közvetlen megszólításának és tájékoztatásának érdekében a minisztérium a Drámapedagógiai Nevelést Segítő (DNS) Alapítvánnyal együttműködve 2013. december 13-án – a nagy érdeklődésre való tekintettel - másodjára indította útjára a „Jogom van tudni” elnevezésű osztályfőnöki óra-programot, így összesen az ország 60 iskolájába, több mint 1500 tanulóhoz jut el a program.

A foglalkozás célja
A KIM-DNS osztályfőnöki óra program a 14-16 év közötti fiatalokat szólítja meg és fő célja, hogy a diákok számára áttekinthetőbbé, emberközelibbé váljon az igazságszolgáltatás. Emellett hozzájárul ahhoz is, hogy ne váljanak áldozattá a gyermekek, illetve hogy ha mégis megtörténik a baj, akkor tudják, hova fordulhatnak, kitől várhatnak támogatást és segítséget, milyen jogaik, illetve lehetőségeik vannak.
A rendhagyó osztályfőnöki órákon a DNS Alapítvány (Drámapedagógiai Nevelést Segítő Alapítvány) segítségével drámapedagógiai módszerek alkalmazásával, egy tárgyalás szimulációjának a keretében ismerhetik meg a gyermekek az igazságszolgáltatás mechanizmusát. A program során információt kapnak az őket közvetve vagy közvetlenül érintő vitás jogi kérdésekben született döntések körülményeiről, továbbá jogaikról és kötelezettségeikről.
Az alkalmazott módszerek
Egy ilyen speciális órán - a felvezető ráhangolódás után – egy bevezető film segítségével a diákok megismerik a bűnesetet, amelynek tárgyalására sor kerül a szerepkártyák kihúzását követően. A tárgyalást megelőzően bepillantást nyernek a kihallgatási szakaszban történő cselekményekbe is, miközben röviden ismertetik a jogi definíciókat, csak ezután folytatják le a bűneset megtárgyalását. A vádlottat minden esetben egy valódi színész testesíti meg. A bírók a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogász végzettségű, szakmailag felkészült munkatársai, a diákok pedig megfigyelő, tanú, védő, ülnök és ügyész szerepeket ölthetnek magukra, így aktívan, szinte „valóságos élményeken keresztül” próbálhatják ki magukat.
Az előadásokhoz kapcsolódó kutatás
A projekt létjogosultságát támasztotta alá a „Jogom van tudni” első, Pilot-program tapasztalatai alapján készült tanulmány, ugyanis Magyarországon a diákok jóval nagyobb számban érintettek a témában, mint amennyiről valójában tudunk: a tanulók több mint 45 %-ának volt már kapcsolata az igazságszolgáltatás világával, és minden 7. megkérdezett diák elkövetőként ismer valakit.
A felmérés megerősítette azt is, hogy a fiatalok számára nem érdektelen, hanem lényeges és fontos, hogy eligazodjanak a jogszolgáltatás világában, és jogaikkal a megfelelő helyen és időben élni tudjanak, ezzel is növelve biztonságérzetüket. Emellett arra is rávilágított, hogy az őket érintő, megillető jogokkal a megkérdezettek csupán közepesen vannak tisztában, ezt a válaszadók közel fele (47,7%) ennyire is értékelte, a magukat igazán jogtudatosnak tekintők aránya mindössze 5%.