Az alábbi felsorolásban néhány hasznos, az igazságszolgáltatással kapcsolatos fogalomat és annak magyarázatát olvashatja.

  • Alperes: polgári perben a felperessel szemben álló, ún. ellenérdekű fél. Az alperes az a fél, aki ellen a kereset irányul, a per folyamán passzívabb, védekező résztvevő. Válás esetén az a fél, aki ellen benyújtották a válókeresetet.
  • Bíró: az a 30-62 év közötti életkorú, köztársasági elnök által kinevezett jogász, aki bírósági ügyekben dönt. A bíró az igazságszolgáltatás mint független hatalmi ág egyik megtestesítője. A bíró nem járhat el részrehajlóan, pártatlannak és függetlennek kell maradnia. A bíró a magyar jogszabályokat alkalmazza, azok alapján hozza meg döntését. A bírák egyesbíróként vagy hivatásos bírókból álló tanácsban ítélkeznek.
  • Bíróság: bíróságnak nevezzük azokat a szerveket, amelyek igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A bíróságok feladata a jogsértések megállapítása, a jogviták eldöntése, vagy a jogkövető magatartás kikényszerítése. Az egyént érő sérelmet – a sérelem jellegétől függően – polgári avagy büntető ügyben orvosolja. A bíróságokra vonatkozó szabályokat az Alaptörvény és a bíróságokra vonatkozó törvény határozza meg.
  • Bírósági szervezetrendszer: összefoglaló néven így nevezzük a bíróságokat. A bírósági szervezetrendszer a Kúriából, az ítélőtáblákból, a törvényszékekből, a járásbíróságokból, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságokból állnak.
  • Bűncselekmény: olyan cselekedet, amelyet a magyar büntetőjog büntet. A bűncselekmények elkövetői aszerint, hogy az általuk elkövetett bűncselekmény mekkora veszélyt jelent a társadalomra, különféle büntetésekkel sújthatók (közérdekű munka, pénzbüntetés, szabadságvesztés). Bűncselekmény elkövetése és annak felfedezése után indul a nyomozás.
  • Büntetés-végrehajtási intézet: az a hely, ahova az elítélteket szállítják büntetésük letöltésére. Büntetés-végrehajtási intézet a fogház, a börtön, a fegyház és a fiatalkorúak börtöne. Azoknak az elítélteknek, akik jó magaviseletet tanúsítanak, büntetésük csökkenhet.
  • Büntetőeljárás: a büntetőeljárás során az arra jogosult állami szervek vizsgálják, hogy milyen cselekmény történt, az bűncselekmény-e, ha igen, ki követte el, és ezért milyen büntetést kell rá alkalmazni. Az eljárásban a vádat az ügyész, a védelmet ügyvéd, az ítélkezést pedig a bíróság látja el. A büntetőeljárás három fő szakaszból áll: 1. Nyomozás - a nyomozás során a nyomozó hatóság a cselekmény minden körülményét igyekszik felderíteni, beszerezni a szükséges bizonyítékokat. 2. Vádemelés - a vádemelés során az ügyész az összes körülmény szem előtt tartásával a bíróság eljárását kezdeményezi. 3. Bírósági szakasz - a büntetőeljárás központi szakasza, itt döntenek a felelősség megállapításáról.
  • Felperes: a polgári per azon szereplője, aki a pert keresetével megindítja, ő az ügy ura. Válás esetén az a fél, aki benyújtotta a válókeresetet.
  • Gyermekelhelyezés: a szülők válása esetén, amennyiben nem tudnak peren kívül megegyezni abban, hogy a közös gyermek(ek) felügyeletét ki lássa el nagyobb részben, a bíróság dönt arról, melyik szülőnél helyezzék el a gyermeket. A bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akiről úgy gondolja, hogy a gyerek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése leginkább biztosított.
  • Gyermektartás: a szülő köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben (pl.: lakás, élelmiszer), a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj). A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
  • Idézés: az a dokumentum, amelyben az érintett személyt tájékoztatják a bíróság előtt való megjelenési kötelezettségéről, annak időpontjáról és egyéb vonatkozó adatokról.
  • Ítélet: a per végén megszülető döntés. Az ítélet büntetőeljárásban lehet felmentő vagy bűnösséget megállapító, míg polgári eljárásban marasztaló, elutasító vagy megállapító. Az ítélet ellen kihirdetést követően felllebbezést vagy egyéb jogorvoslatot lehet benyújtani. Az ítélet jogerőssé válását követően mindenkire nézve kötelező.
  • Ítélőtábla: A bírósági rendszer törvényszék utáni lépcsőjén az ítélőtáblák állnak, amelyek elbírálják – törvényben meghatározott ügyekben – a járásbíróságok és a törvényszék határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljárnak a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Jelenleg öt ítélőtábla működik Magyarországon: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla.
  • Járásbíróság: a járásbíróságok – városi és kerületi bíróság – a legalsóbb szintű bírósági szervek. A járásbíróságok ítélkeznek első fokon. Azon ügyeket, amelyekben a járásbíróságok ítélkeznek első fokon, külön törvény határozza meg.
  • Jogorvoslat: az ítélet ellen lehet vele élni, abban az esetben, ha valamely fél nem elégedett annak tartalmával. A jogorvoslatot általában az ügyvéd terjeszti elő, abban elő kell adni új tényeket és bizonyítékokat, amelyek alapján kérik a bírói döntés felülvizsgálatát. A másodfokon ítélkező bíró a jogorvoslat nyomán a korábbi döntést helybenhagyja, megváltoztatja, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A jogorvoslatok egyik fajtája a fellebbezés.
  • Kereset: az a dokumentum, amellyel a polgári pert megindítják. A felperes terjeszti a bíróság elé. A bíróság a keresetet befogadja vagy elutasítja. Keresetlevelet általában az ügyvédek írnak.
  • Kihallgatás: a rendőrségen vagy a bíróságon történik, célja a folyamatban levő ügyről való információszerzés. Kihallgatáson részt kell vennie a gyanúsítottnak, és minden olyan személynek, aki bármilyen információval szolgálhat az ügy felderítésében, elbírálásában. A kiskorú tanú kihallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A kihallgatáskor a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni. A kihallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie.
  • Kúria: A bírói szervezetrendszer csúcsán a Kúria áll. Egyik legfontosabb feladata, hogy irányt mutasson a helyes bírósági gyakorlatról, és biztosítsa annak egységességét. Elbírálja a törvényszékek, valamint az ítélőtáblák döntései ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. A Kúria elnökét Dr. Darák Péternek hívják. A Kúria elnöke Magyarország közjogi méltóságainak egyike.
  • Mediáció: egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő. Családi és válási mediációt a gyermek elhelyezésében, a kapcsolattartásban való megállapodásban, vagy lakóhely kijelölésében tartanak.
  • Nyomozás: a bűncselekmény felfedezése és a büntetőper megindulása közötti szakasz. A nyomozást végző hatóság (rendőrség vagy ügyészség) a nyomozás folyamán arra törekszik, hogy minél több bizonyítékot kutasson fel a terhelt (akiről feltételezi, hogy a bűncselekményt elkövette) ellen. Amennyiben a nyomozás eredménytelenül zárul le, akkor nincs lehetőség a terhelt bíróság elé állítására.
  • Országos Bírósági Hivatal (OBH): az OBH elnöke ellátja a bíróságok központi igazgatásának feladatait, gyakorolja a költségvetésükkel kapcsolatos hatásköröket, illetve felügyeli az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét. Az OBH elnökét Dr. Handó Tündének hívják.
  • Per: a bíróság folytatja le, és a végén ítéletet hoz. A polgári per szereplői az alperes, a felperes, büntető peré a terhelt, az ügyész, és mindkettőé a bíró, tanúk. A per kötött szabályok szerint zajlik, hasonló egy színházi előadáshoz (mindenkinek megvan a „szerepe”, és az is, hogy mikor mondhatja el).
  • Peren kívüli megegyezés: válóper esetén, ha a szülők megegyeznek abban, hogy kinél helyezik el gyermeküket, illetve vagyonjogi viszonyaikat is rendezték, akkor peren kívüli megegyezésről beszélhetünk, melynek hatályosságához a bíróság jóváhagyása szükséges. A peren kívüli megegyezés békés jogviszony-rendezési forma, ellentétben a perrel.
  • Polgári eljárás: a polgári eljárás során a személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatos vitákat kérelemre indult eljárásban a bíróság bírálja el, ez a polgári peres eljárás. A polgári peres eljárásban ellenérdekű felek lépnek fel a bíróság előtt, jogaik érvényre juttatása érdekében. A per a büntetőeljáráshoz hasonlóan itt is ítélettel zárul. A polgári eljárások másik fő fajtája a polgári nemperes eljárás. Ennek tárgyát szintén a személyek vagyoni és személyi jogai képezik, itt azonban az eljárás végén nem születik ítélet, sokszor nincs ellenérdekű fél, és tárgyalás sincs minden esetben.
  • Rendőrség: a rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség működését a Kormány irányítja.
  • Rendőr: az a személy, aki betartatja a jogszabályokat, vigyáz az állam és az állam polgároainak biztonságára. Rendőr nem lehet tagja pártnak, és nem folytathat politikai tevékenységet.
  • Szülői felügyelet: a kiskorú gyermek szülői felügyelet alatt áll. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, és azt tekintetbe kell venni. A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét foglalja magában. A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja. A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően együttesen gyakorolják jogaikat. 
  • Ügyész: pártatlan, független jogász. A büntető igazságszolgáltatás egyik legfontosabb karaktere. Képviseli a vádat a bírósági eljárásban, befolyással bír az ítélet kialakítására.
  • Ügyészség: az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Az ügyészség erősen hierarchikus (alá-fölé rendeltségi viszonyokkal működő) szervezet, élén a legfőbb ügyész, jelenleg Dr. Polt Péter áll.
  • Ügyvéd: olyan jogász, aki ügyfelét képviseli jogi eljárásokban. Az ügyvéd megbízási szerződés alapján tevékenykedik, ügyfele érdekeit tartja szem előtt, folyamatosan annak igazáért harcol. Az ügyvédeket a területileg illetékes ügyvédi kamara tömöríti. Az eljárások során együttműködik a bíróval, büntetőeljárásban az ügyésszel is.
  • Tanú: az a személy, akit a bírósági eljárás folyamán kihallgatnak, mert valószínűsíthető, hogy az ügy eldöntéséhez szükséges érdemi információ birtokában lehet. A tanúvallomás a bizonyítás egyik formája.
  • Terhelt: a büntetőeljárásban a bűncselekmény elkövetésével vádolt személy. A nyomozati szakaszban gyanúsítottnak, bírósági szakaszban vádlottnak, jogerős ítélet után pedig elítéltnek is hívjuk.
  • Törvényszék: a törvényszék – a törvényben meghatározott ügyekben – első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai – döntései – ellen bejelentett fellebbezéseket.
  • Vád: azon bűncselekmény(ek) összefoglaló neve, amit a terhelt elkövethetett. A váddal kezdődik a büntetőeljárás bírósági szakasza. A vádat az ügyész képviseli, aki az állam nevében jár el. A bűnösséget megállapító ítélethez bizonyítani kell, hogy a terhelt a vádiratba foglalt bűncselekményeket elkövette.
  • Válás: a házasság felbontása. A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére bontja fel, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni.
  • Végrehajtás: amennyiben bármely fél nem tesz eleget az ítéletben foglalt kötelezettségének, akkor végrehajtásra kerülhet sor. A végrehajtás során az állam érvényt szerez a jogerős ítéletben foglaltaknak, kötelezi az adott személyt, hogy a jogerős bírói döntésben rögzítetteknek megfelelően járjon el. Végrehajtásra például akkor kerülhet sor, ha az egyik szülő a gyermeket önkényesen magánál tartja.