1979. május 25-én rejtélyes körülmények között eltűnt New Yorkban egy hatéves kisfiú, Etan Patz. Szülei az ő emlékére kezdeményezték az ENSZ-nél, hogy ezt a napot nyilvánítsák az eltűnt gyerekek világnapjává. Tegnap az ország kilenc városában emlékeztek az eltűnt gyermekekre. Magyarországon évente tíz-tizenkét ezer gyerek eltűnését jelentik be, közülük kilencven-száz nyomtalanul eltűnik. Budapesten jobb a helyzet.

Az ezer lámpás éjszakája, Magyarország egyik legismertebb társadalmi célú programja és kampánya 2011-ben indult, középpontjában az eltűnt gyerekek állnak. Célja, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel minél hatékonyabb módon és módszerekkel felhívja a társadalom figyelmét az aggasztó jelenségre, másrészt segítséget kínáljon az eltűnt gyerekek felkutatásában.
– Tavaly körülbelül kétezer-hétszáz gyermek eltűnését jelentették Budapesten, közülük mi-denkit megtalált a rendőrség – mondta lapunknak Révai Mónika, a BRFK bűnügyi főosztály gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának vezetője. Az alezredes szerint tavaly a gyerekek negyede egy napon belül, 25 százalékuk egy héten belül, másik negyede pedig egy hónapon belül került elő. A többiek hollétére körülbelül 90 nap alatt derült fény.
– Javarészt a gyermekek tudatos döntése volt, hogy megszöknek, jelentős részük pedig – több mint kétezren – állami gondozott. A 14 éven aluli gyermekek körében többnyire azonos volt a fiúk és lányok aránya az eltűntek közt, a 14 év feletti korosztályban viszont tavaly több volt a lány. Ennek egyik oka, hogy ők korábban lesznek szerelmesek – mutatott rá a Révai Mónika. Hozzátette, az intézetből eltűnt gyermekeknél gyakran előfordul, hogy tartózkodási helyük nem ismeretlen, csak az illető nem ér vissza a kimenője végéig. Az adott szociális intézmény ilyenkor is köteles azonnal bejelentést tenni, a rendőrség pedig körözést rendel el. A BRFK havonta kétszer tart olyan akciót, amelynek részeként begyűjtik Budapesten az intézetből elszökött gyermekeket.
– Amit ilyenkor tapasztalunk, az egészen döbbenetes – fejtette ki Révai Mónika. – Ezek a fiatalok, ha van családjuk, rendszerint hazaszöknek akkor is, ha otthon rettenetes állapotok uralkodnak, például nincs ágyuk, vagy csótányoktól hemzseg a fal. Nem tiltakoznak az ellen, hogy visszavigyék őket az adott intézetbe. Előfordul viszont, hogy addigra újból elszöknek, mire a hatóság embere visszaér a kapitányságra – mondta Révai Mónika.
Azoknál, akik családban élnek, az eltűnés hátterében gyakran a rossz iskolai teljesítmény miatti büntetéstől való félelem áll. Előfordult, hogy ezekben az esetekben utólag kiderült, családon belüli erőszak történt, ezt azonban rendre titkolják a gyerekek a rendőrök elől. Akinek az eltűnését Budapesten jelentik, többnyire a fővárosban kerül meg. – Akadt azonban olyanra is példa a közelmúltban, hogy egy otthonban nevelkedő lány beleszeretett egy vidéki fiúba, teherbe esett, s mivel meg akarta tartani a gyermeket, nem ment vissza a gyermekjóléti intézménybe. Havonta bejelentkezett azonban telefonon, hogy tudják, jól van – mesélte az osztályvezető.
Az ezer lámpás éjszakája kampány tegnap az ország kilenc városában egész napos jótékonysági koncertekkel, családi és gyerekprogramokkal várta az érdeklődőket.  
Helyszínek:
■Budapest-56-osok tere
 ■Tatabánya – Árpád tér
 ■Kecskemét-Főtér
 ■Győr -Radó – sziget
 ■Székesfehérvár-Alba Plaza előtti piactér
 ■Szombathely - Történelmi Témapark
 ■Nyíregyháza - Kossuth tér
 ■Dunaújváros - Alsó Duna-part
 ■Veszprém – Séd-völgye
 
Minden városi helyszínen egyszerre indultak a programok és a világító lufik felengedésével, egyszerre zárták az eseményeket.

A 2011-ben elindított kampány egyik célja volt, hogy meghonosítsa Magyarországon is az Egyesült Államokban jól ismert tejesdoboz-akciót.
Sok gyermek tűnik el az internet miatt; olykor a világhálón kötött alkalmi ismeretségek állnak az eltűnések hátterében. Felmérések szerint a gyerekek egyre fiatalabb korban kezdik az internet használatát, nem feltétlenül megfelelő előismeretek mellett. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a világon naponta átlagosan 172 millióan nézik meg Facebook-oldalukat, és huszonnégy óra leforgása alatt csaknem 250 millió fényképet és 864 ezer órányi videót töltenek fel. Megdöbbentő az is, hogy világszerte több, internetezésre is alkalmas iPhone-t értékesítenek, mint ahány gyermek születik.
Egy Google-felmérés szerint Közép-Európában a magyarok interneteznek a legtöbbet. Hazánk-ban a hatéves gyermekek ötöde netezik, és átlagosan tíz és fél éves kortól már mindenki önállóan használja a világhálót, tízből hét gyermek pedig sem a tanárával, sem a szüleivel nem beszél az ott megnézett tartalmakról. A 11 és 14 év közöttiek 77 százaléka közösségi életet él a világhálón. Egy felmérésben minden harmadik gyermek azt állította, hogy a megelőző három hónapban legalább egyszer zaklatták az interneten kortársai, erről azonban csak tíz százalékuk szólt a szüleinek, de még ha szólnak is, a szülők többnyire nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, mert azt hiszik, hogy az internet nem jelent veszélyt a gyerekekre, hiszen a gyerek otthon van, nem érheti baj.
A fenti elrettentő adatok késztették a jogalkotókat egy olyan szabályozás létrehozására, amely nem tiltja az internet használatát, de szabályozza a gyermekek világhálón való aktív részvételét, hogy ne találkozzanak olyan tartalommal, amely nem felel meg az életkori sajátosságaiknak. Így egészült ki a gyermekvédelmi törvény a gyermekbarát internet kialakítására vonatkozó szabályozással. A rendelet értelmében július 1-jétől az internethozzáférés-szolgáltatást nyújtó cég köteles a kiskorúak védelmét segítő, könnyen használható szoftver ingyenes letölthetőségét lehetővé tenni a honlapján. Így a kiskorúak sem otthon, sem az általuk gyakran használt nyilvános könyvtári számítógépes terminálokon nem férhetnek hozzá a számukra káros, jogellenes tartalmakhoz.

(forrás: Magyar Nemzet)