1989-ben, több, mint 20 éve fogadta el az ENSZ közgyűlése a Gyermekjogi Egyezményt, mely a gyermekeket megillető alapvető jogok alapelveit fekteti le. Magyarország még ebben az évben elfogadta, tehát ezen alapelvek kell, hogy iránymutatást adjanak a hazai jogalkotás számára is.

• A különböző hivatalok úgy hozzák meg – a gyerekeket is érintő –                döntéseiket, hogy a gyermek érdekét veszik figyelembe elsősorban.
• Az állam köteles gondoskodni a gyerekek jólétéhez szükséges védelemről   és gondozásról.
• A gyerekekkel foglalkozó intézményeknek gondoskodniuk kell a megfelelő biztonsági és egészségügyi feltételekről épületeikben, a megfelelő létszámú és képzettségű szakemberről.
• Az állam köteles minden tőle telhetőt megtenni, hogy biztosítsa a gyerekek megfelelő fejlődését és életben maradását.
• A gyerekek születésükkor anyakönyvi kivonatot, illetve nevet kapnak, és állampolgárságot szereznek.
• A gyerekeknek jogukban áll, hogy ismerjék saját szüleiket, és azok neveljék fel őket. Azonban ha a gyerek érdeke megkívánja, elválasztható családjától.
• A gyerekeknek joguk van kapcsolatot tartani mindkét szülővel, még akkor is, ha valamelyiktől vagy mindkettőtől külön él, hacsak az nem ütközik saját érdekükbe. Még akkor is, ha másik államban élnek.
• Az államnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy egy gyereket se lehessen törvényellenesen külföldre utaztatni, illetve ott tartani.
• A szülőknek a felelőssége, joga és kötelessége, hogy a hogy a gyermeknek jogai gyakorlásához, képességei fejlettségének megfelelően, iránymutatást és tanácsokat adjanak.
• A gyermekeknek joguk van a szabad véleménynyilvánításra, és a gyermek véleményét figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni. Így tehát a bírói, közigazgatási eljárásban is lehetőséget kell kapnia  - ha elég érett hozzá -, hogy meghallgassák. Természetesen az más ember érdekeit, a közrendet, a közerkölcsöt ezzel nem sértheti.
• A gyerekeket is megilleti a gondolat, a vallás és a lelkiismeret szabadsága, az őket nevelő felnőtteket pedig az a jog, hogy a gyereket - fejlettségi szintjének megfelelően - irányítsák az ezzel kapcsolatos kérdésekben.
• A gyerekeknek is joguk van a békés gyülekezéshez és egyesüléshez.
• A gyerekeknek is joguk van a magánélethez. Becsületük, valamint jó hírnevük a felnőttekéhez hasonlóan szintén védendő.
• A tömegtájékoztatás eszközein keresztül jogukban áll hozzájutni azokhoz az információkhoz, melyek szociális, szellemi és erkölcsi fejlődésüket előmozdítják, illetve fizikai és szellemi egészségük megtartását szolgálják.
• A szülők közösen felelnek a gyerekek neveléséért és fejlődéséért, az államnak pedig mindehhez megfelelő segítséget kell adnia.
• Az államnak kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy megakadályozza a gyerekek fizikai és lelki bántalmazását.
• Amennyiben a gyerek nem élhet saját családja környezetében, az államnak kötelessége őt megfelelő védelemben és segítségben részesíteni.
• Örökbefogadás esetén a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani.
• A menekült gyermekeket védelem és humanitárius támogatás illeti meg annak érdekében, hogy gyakorolni tudják a státuszukból fakadó speciális jogaikat.
• A fogyatékkal élő gyerekeknek is joguk van a lehető legteljesebb élethez, ennek előmozdítása érdekében pedig az államnak segítséget kell nyújtania.
• A gyerekeknek joguk van a lehető legjobb egészségi állapothoz, ennek érdekében az államnak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő orvosi ellátásban és gyógyító-nevelésben részesüljenek.
• A gyerekeknek joguk van egy olyan életszínvonalhoz, mely megfelelő fejlődést tesz lehetővé számukra, ehhez pedig minden segítséget meg kell kapniuk a szülők és az állam részéről.
• Minden gyereknek – egyenlő feltételek mellett – joga van az oktatáshoz, mely alkalmas arra, hogy elősegítse a gyerek legteljesebb kibontakozását, illetve beilleszkedését a körülötte lévő világba.
• A gyerekeknek is jogukban áll egy másik államban az anyanyelve használatához, a szabad vallásgyakorláshoz, illetve a saját kultúrájuknak megfelelő életvitelhez.
• A gyerekeknek joguk van a pihenéshez és az életkoruknak megfelelő játékhoz, illetve hogy szabadon részt vegyenek a művészeti és kulturális életben.
• A gyerekeket védelem illeti meg a gazdasági kizsákmányolással és az olyan munkával szemben, mely veszélyeztetheti megfelelő fejlődésüket.
• A gyermekeket védeni kell attól, hogy bármiféle kapcsolatba kerüljenek a kábítószerekkel: legyen az az előállítás, a terjesztés vagy maga a fogyasztás.
• A gyerekeket védelem illeti meg a szexuális kizsákmányolás minden formájával és a nemi erőszakkal szemben.
• Az államok védik a gyerekeket az emberkereskedelemmel, illetve emberrablással szemben.
• Nem lehet a gyerekekkel szemben fizikai erőszakot vagy megalázó bánásmódot alkalmazni büntetés gyanánt. Szabadságvesztéssel csak végső megoldásként sújthatóak, azonban ekkor is biztosítani kell a gyermekek számára, hogy rendszeres kapcsolatot tarthassanak fenn családjukkal, illetve büntetésük alatt is figyelembe kell venni az életkorukból, fejlettségi szintjükből fakadó speciális igényeiket.
• Fegyveres konfliktus esetén nem számít hadkötelesnek az a személy, aki még nem töltötte be 15. életévét. 15 és 18 év közötti fiatalkorút is csupán legvégső esetben lehet besorozni.
• Az állam mindent elkövet annak érdekében, hogy az elhanyagolt, kizsákmányolt, illetve az embertelen bánásmód, fegyveres konfliktus áldozatává vált gyermek testi és lelki rehabilitációját, valamint a társadalomba való visszailleszkedését megkönnyítse.